Kirgizisztán - Havi GDP (éves)2007-2025 Adat | 2026-2027 Előrejelzés

Kirgizisztán GDP-je 10,7%-kal nőtt 2025 januárjától februárig, ez a leggyorsabb bővülés volt 2023 vége óta, és felgyorsult az előző év azonos időszakában tapasztalt 8,6%-os növekedéshez képest. A növekedést főként a szolgáltatások 37,2%-os robbanása hajtotta, amely a teljes GDP 51,9%-át tette ki. Emellett nőtt a mezőgazdaság (+2,1%), az építőipar (+8,6%) és a kereskedelem (+17,3%) teljesítménye is. Az áruelőállítás a GDP 29,2%-át tette ki, míg a termékdíjak 18,9%-kal járultak hozzá. Eközben a nettó kereskedelem negatív hatást gyakorolt, az import 85,6%-kal emelkedett, míg az export lassabban, 44,3%-kal nőtt.

Kirgizisztán GDP-je 10,6%-kal nőtt 2024 januárjától decemberéig, felgyorsulva a megelőző év azonos időszakában tapasztalt 7,4%-os emelkedéshez képest, és ez volt a leggyorsabb bővülés több mint három év óta. A növekedést a gyártás és szolgáltatások szektorainak erős teljesítménye és a termékekre kivetett nettó adók növekedése hajtotta. Konkrétan a gyártóipar 9,8%-kal, a szolgáltatások 12,6%-kal, a termékekre kivetett nettó adók pedig 6,8%-kal nőttek éves összehasonlításban. A szolgáltatások tették ki a GDP legnagyobb részét 52,3%-kal, ami 0,3 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. Eközben a gyártás részesedése 0,9 százalékponttal nőtt, elérve a 27,5%-ot, mivel az ipar részesedése 1,1 százalékponttal, az építőiparé 0,2 százalékponttal, és a mezőgazdaságé 0,4 százalékponttal nőtt.

Kirgizisztán GDP-je 2024. január és november között 9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, amit a gyártás és a szolgáltatási szektorok erős teljesítménye, valamint a termékekre kivetett nettó adók növekedése hajtott. Konkrétan, a feldolgozóipar 10,2%-kal, a szolgáltatások 8,1%-kal, és a termékek nettó adója 9,6%-kal növekedett éves szinten. A szolgáltatások tették ki a GDP legnagyobb részét 50%-kal, ami 0,2 százalékpont növekedést jelentett tavalyhoz képest. Ráadásul, a gyártás részesedése 1,0 százalékponttal nőtt, elérve a 33,6%-ot, miközben az építőipar részesedése 1,5 százalékponttal, az ipar pedig 0,5 százalékponttal emelkedett, míg a mezőgazdaság részesedése 1,0 százalékponttal csökkent.