Albánia - Kamatláb2001-2025 Adat | 2026-2027 Előrejelzés

Az Albán Nemzeti Bank változatlanul hagyta a 2,75%-os alapkamatát 2024. decemberi ülésén, miután novemberben 25 bázisponttal csökkentette a kamatot, alacsony inflációs nyomás és erőteljes gazdasági növekedés közepette. Az éves inflációs ráta 2% volt novemberben, kissé emelkedve az előző két hónap 1,9%-os szintjéről. Eközben Albánia gazdasága 2024 második negyedévében éves szinten 4,1%-kal bővült, gyorsabban a megelőző háromhavi 3,6%-os növekedéshez képest, és ezzel a legmagasabb növekedési rátát érte el 2022 negyedik negyedéve óta.

Az Albán Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 2,75%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat a novemberi ülésén, két változatlan ülésszakot követően. Az Albán Nemzeti Bank Felügyelő Tanácsa pozitív tendenciákat jelzett a gazdasági, monetáris és pénzügyi stabilitásban, az év első három negyedévében erős gazdasági tevékenységet tapasztalva. Az infláció alacsony maradt, az állami és külső adósság szintje csökkent, a bankszektor mérlegei stabilak, miközben a hitelezés fokozatosan növekszik. 2024 harmadik negyedévében a fogyasztói infláció átlagosan 2% volt, kissé csökkent a második negyedévhez képest, amit az alacsonyabb olajárak és a bérleti költségek lassabb emelkedése okozott, bár az élelmiszerárak enyhe növekedést mutattak. A gazdasági növekedés szempontjából Albánia gazdasága 2024 első felében 4%-kal bővült, és az előzetes adatok szerint hasonló teljesítmény várható az év második felében is. Ezt a növekedést elsősorban a növekvő lakossági fogyasztás és a magasabb beruházási tevékenység támogatta.

Az Albán Nemzeti Bank 3%-on tartotta a jegybanki alapkamatot 2024 októberében, már második egymást követő ülésén, a folyamatos pozitív gazdasági fejleményekre hivatkozva. A bank középtávon fenntartható gazdasági növekedést prognosztizál, és arra számít, hogy az infláció jövőre visszatér a célzott szintre. Júliusban és augusztusban az infláció átlagosan körülbelül 2% volt, amit nagyrészt a csökkenő élelmiszer- és energiaárak vezettek, míg más összetevők stabilabbak maradtak. Emellett az alacsonyabb importált infláció, a kereskedelmi partnerek csökkenő inflációja és az erős árfolyam miatt hozzájárult az árnyomás csökkentéséhez. Azonban a belső inflációs nyomások, amelyeket a magas kereslet, a bérnövekedés és a termelési költségek okoznak, továbbra is fennállnak. A gazdasági növekedés erős volt a második negyedévben, 4,1%-kal, fogyasztás, beruházások és export által támogatva, bár a fiskális konszolidáció és a növekvő import egyes ágazatokban, különösen az iparban, mérsékelte a növekedést.